Bőség - mi közöd hozzá?

Hosszú idő után a  barátnőmék úgy döntöttek, internetszolgáltatót váltanak. Így történt, hogy szert tettek valami kedvezményes csomagra, amivel együtt járt negyvenegynéhány tévécsatorna is. Kizárólag a közszolgálati adókhoz szokott hétéves kisfia lapozgatott a csatornák között, és elvarázsolódva így szólt: „Anya, én most úgy érzem, mintha gazdagok lennénk!”

Először mosolyogtam ezen a történeten, milyen aranyos, gyerekszáj, meg minden, aztán egyszer bevillant, hogy ez a megfogalmazás mennyire ott van! Mert mi a bőség?  Az a bőség, hogy mi és mennyi van, vagy az, hogy mennyiből választhatok? Lehet, hogy egyébként sem nézek általában többet, mint négy-öt csatorna, de a lehetőség ott van, hogy válasszam, ha akarom.  Egyszer az egyiket, másszor a másikat. A választás az enyém. Ha viszont eleve eldöntöm, hogy a televízió káros a valamimre, és eleve kizárom, lehet, hogy rengeteg nagy pillanattól fosztom meg magam.

Vajon nem így működik az egész életünk? Az univerzum körbevesz minket a megszámlálhatatlan tévécsatornájával, de mi eldöntöttük, hogy rossz hatással lenne ránk, ha néznénk, vagy hogy soha nem futja többre kettőnél, max. háromnál?  

Hányszor fordul elő, hogy két dolog között döntünk, és gondoljuk, hogy azért „kellett” két lehetőség között választani, mert nem volt több? Igaz ez? Vagy csupán egy érdekes nézőpont, amit elfelejtünk megkérdőjelezni, mert annyira beleszoktunk már?

Melyek azok a területek az életedben, amelyekkel kapcsolatban eleve eldöntötted, hogy nincs választásod? Ha vásárolni mész, melyek azok az üzletek, amelyeknek még a kirakatát sem nézed meg? Kik azok az emberek, akikkel soha nem állnál szóba? Melyek azok a könyvek, amiket soha nem vennél le a polcról? Mit hagysz ki, amikor eleve eldöntöd, hogy mit engedsz be a világodba, és mit nem? Lehet, hogy a legjobb poén abban a filmben van, amit elvből soha nem néznél meg? Lehet, hogy az egyik legjobb ügyfeled az a fura szerzet lenne, aki előtt bezárod az üzleted ajtaját, mert nincs kedved szóba állni vele?

Mi van, ha az univerzum kész neked ajándékozni mindent és bármit, ha hajlandó vagy befogadni azt?

Hogyan? 

Tudtad, hogy az Bars azért az első tanfolyam az Accessben, mert újra megtanít a befogadásra? Az Access alapítója szerint egyetlen problémánk van, mégpedig az, hogy elfelejtettük, hogy hogyan is kell azt csinálni. Sokaknak még az sem nagyon megy, hogy felfeküdjenek egy masszázságyra, és hagyják, hogy valaki megérintse a testüket. Van, aki eleinte szívesebben ajándékoz kezelést, mint elfogad. De szerencsére ez hamar változik. J Azok a nézőpontok, amik a kezelés alatt kitisztulnak, éppen azt akadályozzák, hogy képes és hajlandó legyél befogadni. Az univerzum végtelen bőségét, például. Vagyis minél több kitisztul, annál könnyebb lesz el/befogadni. Mi van, ha ez az egyetlen dolog, amit meg kell változtatnod ahhoz, hogy megváltozzon az életed? Gyakorold az elfogadást és a befogadást!

Ennek egy nagyszerű módja, ha megkérsz valakit, hogy futtassa a Barjaidat. Tudtad, hogy szinte minden facilitátor szervez Bars cseréket azok számára, akik elvégezték a tanfolyamot? Ezeken a cseréken rendszeresen tudsz gyakorolni másokkal, akik már szintén megtanulták a Barst. A jó hír pedig az, hogy a nézőpontjaid akkor is tisztulnak, amikor te ajándékozol kezelést.

Ha kedved van kipróbálni egy kezelést, Debrecenben csütörtökönként tartunk ilyen csereberéket, ahol ezt megteheted. Az aktuális időpontokról itt találhatsz információkat. A legközelebbi tanfolyamomról pedig itt.

Mi kellene ahhoz, hogy ne érd be kevesebbel a végtelen lehetőségeknél? :)