2014. augusztus 1., péntek

Muszáj ezt?

„Nem tudom, hogy találkozunk-e még. Ha így kell, hogy legyen, akkor igen. Én ugyanis mindig ott vagyok, ahol lennem kell.” – Így köszönt el tőlem újdonsült ismerősöm az első találkozásunk után. Nem akartam kötekedni, úgyhogy nem szóltam semmit, de a nyelvem hegyén volt a kérdés, hogy miért nem inkább oda mész, ahol lenni szeretnél? Na, ez az egyik dolog, a "kell" ami kissé bántja a fülemet. 

Eszembe jutott néhány kérdés ezzel kapcsolatban. Először is, ha valamire azt mondod, hogy kell, hol vagy abban te? Mi itt a szereped? Hol van az erőd? És egyáltalán, igazat mondasz, vagy csupán igazolod vele a választásaidat? Van-e valójában olyan dolog az életedben, amit meg kellett tenned, és nem te magad választottad? Ne agyalj rajta, csak érzékeld az energiáját. Muszáj volt? Én választottam? Amelyiknek könnyebb az energiája, amelyikben több a tér, az az, ami igaz számodra.


Hány helyzetre mondtad, hogy muszáj,amit valójában te választottál, de a végén te is elhitted, hogy nincs választásod?

Van egy kis csapda abban, amikor nem mered felvállalni a választásaidat, pontosabban azt gondolod, hogy folyton indokolnod kell őket: előbb-utóbb olyan helyzetbe hozod magad, ami látszólag kényszerhelyzet. Nem választasz, ezért majd döntened kell.

Számtalan ilyet láttam már. Egyik kedves ismerősöm „bevonzotta” a szerinte tökéletes munkahelyet, de egy idő után váltani szeretett volna. Csakhogy nem volt rá "kellő" indoka. Hogy magyarázta volna meg a családjának, az ismerősöknek, és még ki tudja, hogy kinek, hogy egy „biztos” állást „fix” fizetéssel eldob? (Az idézőjeleket, gondolom, nem kell magyaráznom.) Ez így önmagában nem volt vállalható. Valamit tennie kellett. Első lépésben ellehetetlenítette a viszonyát a kollégákkal, és ebben a mérgezett légkörben, ugyebár nem lehet munkát végezni. Elvileg. De ő még mindig maradt, a gyűlölködés nem volt elég indok, azt még ki lehetett bírni. A következő lépés természetesen az egészségének megromlása volt. Ez azért általában elég indok szokott lenni, és mindenki meg is érti, ezzel nem vitatkozik senki. Az egészség nem játék. Menni kell. És ment is. „Kénytelen volt” váltani, váltott is. 

Hasonló dolgot lehet felfedezni a párkapcsolatoknál. Hány olyan helyzet van, amikor a felek tudják, hogy köztük nem működik a dolog, de igazából nincs logikus indok arra, hogy miért szétváljanak. Nincs magyarázat, ezért aztán csinálnak. Meg kell indokolni, hogy miért lépnek ki, ezért aztán generálnak valamilyen helyzetet, ami a legrosszabbat hozza ki mindkettőjükből, hogy elmondhassák, nem tehettek.  Tönkre kell tenni egymást, vagy a közös életet ahhoz, hogy megengedjék maguknak a váltást. Mit mondanak különben, ha valaki megkérdezi, hogy: „Oszt mér’?” 


Milyen lenne egy olyan élet, amiben azt és akkor választanál, amikor akarsz, anélkül, hogy bárkinek megindokolnád, beleértve magadat is? Amiben nem kellene tönkretenni, és hibáztatni senkit és semmit, csak felvállalni, hogy választasz valamit, mert megteheted. Pont.

Ha lemondunk az úgynevezett kényszerhelyzeteinkről, az hihetetlen mértékű szabadsággal ajándékoz meg. Ha ránézünk arra, hogy minden, ami eddig történt velünk, a mi választásunk volt, az felszabadító. Felszabadító pedig azért, mert ha azt, ami most van, én választom, akkor mást is tudok választani. 

Tudom, néha nem könnyű ezt meglátni. Mert másra rendezkedtünk be, mert ez a valóság mást sulykolt belénk, mert eddig más tűnt egyértelműnek. És mert talán eddig nem volt elegendő információ a birtokunban, és nem voltak eszközeink. De milyen egyéb lehetőségünk van?

És még valami: amikor választásról beszélek, ez alatt nem feltétlenül tudatos döntést értek, hanem valami olyat, amit a berögzült nézőpontjaink alapján hoztunk, talán nem is értjük, miért. A jó hír az, hogy nem is kell értenünk ahhoz, hogy kitisztítsuk őket. 
   
Hány nézőpontod van, ami benne tart az áldozatszerepben? Hajlandó vagy-e visszakövetelni az erődet, amit eddig a kényszernek, kellnek és muszájnak adtál át?

Ha érdekel néhány egyszerű eszköz, ami segít, hogy ott legyél, ahol lenni szeretnél, szeretettel ajánlom a tanfolyamaimat és az egyéni konzultációimat.

Az aktuális tanfolyamaimról és elérhetőségeimről a Facebook oldalamon tájékozódhatsz. 


Itt az idő, hogy változtass?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése